The King's Speech

Beszédhiba. Beszéddel kapcsolatos nehézségek és mindaz ami ezzel jár. Ezen a nehézségen való felülkerekedés, a nyomasztó teher leküzdése, hogy olyanná válhassunk mint egy átlagos ember.



Ezzel a pár szóval lehetne összefoglalni a film mondandóját.
Személy szerint nekem is volt – vagyis hát van – olyan ismerősöm aki hasonló problémával küzd, még akkor is ha ezt önmaga nem látja be vagy éppen nem nevezi problémának. De az igazi probléma lehet, hogy velem van. A mai napig én érzem kényelmetlenül magam olyan ember társaságában, aki ilyen problémával küzd, pusztán azért mert folyamatosan az jár az eszemben, hogy akár én is szenvedhetnék abban amiben ők, én is lehetnék az ő helyükben és még mindig elhiszem azt, hogy ha nem veszek tudomást a probléma létezéséről, akkor nem is lehet semmi baj. Strucc és a homok. A tény, hogy még csak segíteni sem tudok az ilyen embereken, meg egyenesen felerősíti bennem az ilyen betegségben szenvedő emberek felé tanúsított együttérzésemet. A tárgyalt filmben ráadásul nem egy – a társadalmi helyzetét tekintve – átlag emberről van szó, hanem a brit uralkodóház egy tagjáról, aki nem bújhat el élete végéig az elől, hogy beszéljen. Beszélnie kell, ráadásul sok emberhez, a néphez, akik ezt el is várják tőle.

(forrás: youtube.com)

A trailer kicsit csalóka. Mintha azt hangsúlyozná ki, hogy a beszédproblémás uralkodónak mennyi agyament gyakorlatot kellene kiállnia gyógyulása érdekében. A film nem csak erről, hanem egy barátság kialakulásáról is szól. Na de sorjában, jönnek a címszavak.

a történet

A film szerint 1925-öt írunk, amikor is az egyre felkapottabb információs csatornán, a rádión keresztül kell V. György középső fiának Albert yorki hercegnek (Colin Firth) apja nevében a londoni birodalmi kiállítás zárónapján a néphez szólnia. Ez nem sikerül valami jól. Albert beszédnehézsége rányomja bélyegét a beszédére. Nincs más választása ezután mint sorban venni a különböző csodadoktorokat, akik a legkülönfélébb módon próbálnak meg rajta segíteni. Sikertelenül. Végül a felesége (Helena Bonham Carter) talál neki egy – bolsevik gyanús – logopédust (Geoffrey Rush), akit felkér, legyen a herceg beszédtanára. Az egyáltalán nem kicsit különc doktor (akiről a film vége felé kiderül, hogy egyáltalán nem orvos) már a herceggel való első találkozás kudarcba fullad. Fogadást kötnek , hogy már az első foglalkozás alkalmával a herceg folyamatosan, dadogás nélkül fog tudni beszélni. A hercegnek úgy kell egy könyvből olvasnia, hogy közben a fejhallgatón keresztül zenét hallgat. A doktor a herceg hangját az olvasás közben folyamatosan rögzíti. Pár mondatnyi olvasás után a herceg felkapja a vizet és elviharzik, de még mielőtt ezt megtehetné doktor ajándékba adja neki a felvételt tartalmazó bakelitet. A herceg a teljes elkeseredés szélén tér vissza otthonába, elkönyvelve, hogy rajta már tényleg nem tudnak segíteni. Később, egyik este folyamán előveszi a bakelitet és meghallgatja, amin nem hall mást, mint saját magát, ahogy folyékonyan és hibátlanul olvas a könyvből. A következő vágásnál már újra a doktornál vannak, aki kezelésbe veszi a herceget.

A doktor nagyon hamar érzékelteti – velünk is – azt, hogy a herceg ezen defektje nem testi fogyatékosság. A probléma lelki eredetű. Nagyon nagy mértékű szorongás van a trónörökösben ami leginkább nagy tömeg előtt hatalmasodik el rajta. A családja körében ez a szorongás sokkal kevésbé akadályozza őt a beszédben. Bár Albert, a belőle időnként kitörő felsőbbrendűség miatt többször is megbántja Logue-öt, ő végig kitart mellette és végül a barátok lesznek.


to be or not to be king

Albert hercegen a film közben folyamatosan lehet érezni, hogy ha valaki, akkor ő aztán semmi féle képpen nem akar uralkodó lenni. Egyrészt a beszédproblémája miatti szorongása miatt, másrészt azért mert ő katona – a királyi tengerészet tisztje – ő csak ahhoz ért. Ennek ellenére nem tehet mást, hiszen ha az uralkodói sorban eljön az ő ideje, neki kell a trónt elfoglalnia.

Pár évvel azután, hogy a doktor kezelésbe veszi őt, apja, V. György meghal. Albert bátyja, David walesi herceg kerül trónra. Uralkodása azonban nem tart sokáig, egyrészt fényűző életmódja miatt, ami még nem is volna – az uralkodói házból való – kizáró ok, ami viszont igen, hogy egy, már kétszer elvált amerikai szajhát akar nőül venni. Erre a helyzetre már sem a ház sem az angol parlament nem adná áldását, sőt egyenesen elutasítják. Albert többször próbál bátyjával beszélni, hogy vegyen vissza az e fajta „királykodásból”, de hiába. David lemond a trónról, és Albert, aki eddig mindig el tudta kerülni azt, hogy ő legyen az uralkodó, seperc alatt ott találja magát. Felveszi apja nevét és elfoglalja helyét a trónon a napjainkban is a brit uralkodó ház trónján lévő II. Erzsébet apja, VI. György.


pozitív

Geoffrey Rush: a magyar nézők leginkább Barbossa kapitányként a Karib tenger kalózai szériából ismerhetik. Rush egy olyan szerepet kapott a filmben amelyből folyamatosan árad az irónia és a szarkazmus. Az író olyan szövegeket adott a szájába, amik még a királyt is porig tudja velük alázni de persze a leg alázatosabb módon. Szerintem az ő karakterét találták el a legjobban. Nem szoktam idézeteket írni a film szövegéből és nem is fogok, de most kivételt teszek. A megfelelő szekcióban kettő idézetet helyeztem el, amelyek a legjobbak voltak a filmben.

Colin Firth: szerepei nagy részét brit filmekben követi el. Ezekben többször játszott olyan szerepet ahol valamilyen viszonyban volt a brit uralkodói családdal. Most is így történt. Elmondása szerint kihívást jelentett számára olyan embert alakítania aki beszédproblémával küzd. Ennek ellenére szerintem nem ért volna Oscar-t az alakítás ha egy picivel jobb filmek kerültek volna 2010-ben az Amerikai Film Akadémia elé.


Helena Bonham Carter: meglepő módon éppen nem Johnny Deppel játszik egy filmben egy éppen nem Tim Burton filmben. Nagyon jól tudja alakítani a felsőbbrendűt, jó értelemben véve. Olyan magabiztosan tudja helyre rakni, utasítani az embert, hogy először csak mosolygok rajta, majd amikor a kamera rajta marad és rezzenéstelen arccal várja a „Yes, Royal Highness!” választ a partnerétől, akkor esik mindig le, hogy halálosan komolyan beszél. Ezen fajta temperamentumából legutóbb az Alice in Wonderland-ben is kaptunk egy jó nagy adagot az arcunkba. Nem sok dolga van a filmben, de jól alakítja a támogató feleséget.

érdekes

A film fényképezése. A film közepéig folyamatosan hiányérzetem volt. De nem tudtam, hogy miért. Aztán meglett. A rendező folyamatosan olyan képekkel operál, amely képek nagy részén üresség (pontosabban mélység) van. Ha vesszük egy átlagos film egy átlagos jelenetét, akkor amikor egy szereplőt mutatnak, akkor ő a kép közepén helyezkedik el. Ebben a filmben sok helyen találkozhatunk azzal, hogy a képen szintén egy szereplő van, de úgy, hogy a kép jobb vagy bal alsó sarkában vagy részében. A film tele van ilyen képekkel. Próbáltam utánanézni, hogy mi lehet ez, de valahogy nem jól kerestem.

A filmben több év telik el amíg Albert herceg megtanul elfogadható szinten beszélni. A valóságban ez csupán pár hónapot vett igénybe.


A film alatt óhatatlanul is párhuzamot vontam ezen film és az amerikai filmgyártás egyik klasszikusával, a My Fair Lady-vel. A cél ugyanaz mint itt, csak ott ’Poor Professor Higgins’ egy nincstelen szegénylányt tanít meg helyesen beszélni. Higgins professzor egyik eljárását – bizonyos mennyiségű golyóval a szájban (nem ezzel) beszélni – Albert herceggel is szerette volna az egyik sokadik doktor megismertetni, de hamar kiadták az útját a golyóival együtt.


V. György szerepében tűnik fel Michael Gambon, aki a Harry Potter széria harmadik részétől alakítja Albus Dumpledore karakterét.

vicces

Megmosolyogtató jelenet amikor az egyik foglalkozás alkalmával fennhangon kezdenek el össze vissza káromkodni a doktor gyerekeinek szobája mellett.


idézetek

Ez a jelenet a trailerben is benne van. Amikor Albert felesége először keresi fel a doktort aki még nem tudja, hogy kivel beszél és mi forog kockán:

• Queen Elizabeth: My husband is umm… he's required to speak publicly.
• Lionel Logue: Perhaps he should change jobs?

A másik jelenet amikor az első foglalkozás alkalmával Albert rá akar gyújtani, de a doktor lebeszéli róla:

• Lionel Logue: I believe, sucking smoke into your lungs will kill you.
• Albert: My physicians say it relaxes the throat.
• Lionel Logue: They're idiots.
• Albert: They've all been knighted.
• Lionel Logue: Makes it official then. 

ajánlás

Személy szerint nekem jól esett a film. Mind mozifilmben mind sorozatban bejönnek azok az alkotások, amelyek valamilyen formában érintik a brit uralkodóház történetét (van jó néhány).
Aki vágyik egy könnyű filmre annak mindenképpen ajánlom mivel változatos érzéseket vált ki az emberből: kínos, vicces, drámai és még a végén van egy kis izgalom is.

Hail to the King!